Varga Judit igazságügyi miniszter kedden két fontos törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek. Mindkettőnek már a címén is látszik, hogy azért készültek, hogy az Európai Bizottság adja oda az újjáépítési alapból (RRF) Magyarországnak járó sokmilliárd eurót.
Július 7-én jelentette be Gulyás Gergely, hogy legalább négy kérdésben a kormány kész változtatni a magyar törvényeken a megállapodás érdekében.
Varga Judit most a korrupciós nyomozásokról és az új jogszabályokat érintő társadalmi egyeztetésről szóló törvénymódosításokat nyújtotta be.
Már a két törvény címe is arról árulkodik, hogy ezek az Európai Bizottság, vagy ahogy eddig kormány nevezte, „Brüsszel” kérésére készültek. A nyomozásos törvény „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” címet kapta, az egyeztetéses pedig „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról” címet. Azaz mindkét esetben már a cím is azt emeli ki, hogy ezt azért készítette a kormány, hogy az Európai Bizottság elégedett legyen.
Mindkét beterjesztés indokolása ezzel a bekezdéssel kezdődik:
„A Kormány elkötelezett az Európai Bizottsággal való mielőbbi megállapodás mellett. A törvényjavaslat benyújtását a Kormány és a Bizottság közeledő álláspontjai teszik lehetővé, és Országgyűlés elé terjesztése bizonyítja, hogy a Kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve. Fontosnak tartjuk, hogy a szakmai párbeszéd során a problémák helyett a megoldásokra koncentrálva közelítsük álláspontjainkat és keressük a megegyezést a Bizottság több ajánlását elfogadva. A Kormány ezen törekvéseit példázza a jelen Javaslat is.”
- A nyomozásos csomag főbb elemei:
Bevezetik az „Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén” nevű mechanizmust. Ennek lényege, hogy korrupciós ügyekben bíróságon is lehet majd nyomozást kezdeményezni, akkor is, ha a feljelentő közvetlenül nem érintett, nem sértett, csak a társadalomnak okozott kárt általában sérelmezi. Ezzel az ügyészség megkerülésével is lehet korrupciós gyanú esetén fellépni. Ezt a mechanizmust az Európai Bizottság kérte a magyar kormánytól, derül ki a javaslat indokolásából.
A mechanizmusnak két lába lesz. Egyrészt bíróságon ki lehet kényszeríteni korrupciós ügyekben nyomozás elrendelését akkor is, ha az ügyészség vádemelés nélkül lezárná az eljárást. Másrészt lehetőséget ad arra is, hogy a bíróság akkor is tárgyalja a feljelentő vádindítványát, ha a nyomozás elmaradt, azaz perre lehet vinni „a közösséget érintő kiemelt bűncselekményeket” akkor is, ha nem történt ügyészségi vádemelés.
Ezek teljesen új lehetőségek a magyar igazságszolgáltatásban, és elvben jelentősen bővítik a korrupciós ügyekben az eljárások megindításának lehetőségeit. A mechanizmus a pótmagánvádas eljáráshoz hasonlít, csak itt nem a közvetlenül sértett fél kap lehetőséget a fellépésre, hanem elvileg bárki, akinek tudomása van korrupcióról.
Az új mechanizmus alkalmazásához alapos bírósági vizsgálatokat írtak elő, és ha nem lesz tárgyalás, akkor titokban kell tartani a feljelentések tartalmát, hogy ne lehessen az új eszközt lejáratásra használni. Hogy ez utóbbi mennyire korlátozza majd az egész rendszer hatékonyságát, az majd talán csak a gyakorlatból derül ki.
- Az egyeztetési csomag főbb elemei:
Az új törvények hatástanulmányaihoz a KSH adatait kell figyelembe venni.
A kormány honlapján legalább 8 napig lehet majd véleményezni a törvénytervezeteket (nem mindet, de elég sokat), és további 5 nap lesz legalább a vélemények mérlegelésére.
Nem lehet megúszni a társadalmi egyeztetést arra hivatkozva, hogy a törvény sürgős elfogadása „kiemelkedő közérdek”. Ahogy ez például a kata adónem módosításakor történt.
444.hu
