A Helsinki központtal működő CREA nevű kutatóintézet kiszámolta, hogy decemberben és január elején hogyan alakult az oroszok bevétele fosszilis energiahordozókból. Azért különösen érdekesek ezek az adatok, mert december 5-én léptek hatályba az első, olajra vonatkozó EU-s szankciók, illetve aznap lépett életbe a nyugati szövetségesek által bevezetett olajársapka is.
A szankció azt jelenti, hogy december 5-e óta az EU területére nem lehet tankerhajókkal Oroszországban bányászott nyersolajat behozni (kivétel egy bolgár kikötő); az ársapka pedig azt jelenti, hogy a G7 országok, az EU és Ausztrália cégei nem vehetnek részt olyan kereskedelmi ügyletben, amely során 60 dollár / hordó árnál drágábban adnak el orosz nyersolajat, bárkinek a világon. Ez elsősorban a biztosítótársaságok és hajózási vállalatok, illetve pénzügyi szolgáltatók esetében érinti érzékenyen az orosz olajkereskedelmet, hiszen például a teljes orosz – kínai olajüzletet brit cégek biztosítják.
Mínusz 160 millió euró naponta
Az intézkedések nyomán 2022 decemberében és 2023 január elején naponta 160 millió euró veszteség érte Oroszországot (közel 65 milliárd forint), állapította meg a CREA.Azonban még így is napi 640 millió euró bevétele volt decemberben Oroszországnak fosszilis energiahordozókból, azaz olajból, olajszármazékokból, földgázból és szénből.
A háború kitörését követő héten, 2022 március első napjaiban, még 1 milliárd euró felett volt a napi bevételük ugyanezekből a termékekből. Azóta az EU már nem vásárol szenet, nyersolajat, illetve az oroszok maguk korlátozták a vezetékes gáz eladását az EU irányába.
A háború első évfordulójára megfeleződhet az orosz energiabevétel
A következő nagy lépés február 5-én következik, amikor az EU megtiltja a finomított olajszármazékok behozatalát is, illetve Lengyelország is leállítja a vezetékes olaj importját. Ezek további 120 millió euró / nap veszteséget okoznak a CREA kutatói szerint Oroszországnak a következő hónapban.
Így a háború kitörésének első évfordulójára várhatóan megfeleződnek az orosz bevételek az energiaexportból – nyilván a pontos összeg attól is függ, hogy addig drágul-e a gáz, ami jelenleg az EU-ban olcsóbb, mint a háború kitörése előtt volt, illetve attól is, hogyan alakul az olaj ára a világpiacon.
A CREA számításai szerint december eleje óta összességében 17 százalékkal csökkent az oroszok olajbevétele az őszi hónapokhoz képest. Ezzel az oroszok vesztesége 180 millió euró lett volna naponta, de közben növelni tudták a finomított olajtermékek európai exportját, a vevők ugyanis egy utolsó nagy bevásárlásba kezdtek, a februári szankció előtt, főként dízelből. Ennek köszönhetően napi kb. 20 millió euró pluszhoz jutottak novemberhez képest, és így jött ki a végső, mínusz 160 millió euró / nap egyenleg.
Az orosz olajexport mennyisége 12 százalékkal csökkent decemberben, ami azt jelenti, hogy nem sikerült új piacokkal teljesen kiváltaniuk az európait, ráadásul 23 százalékkal olcsóbban tudták már csak eladni az olajukat, mint ősszel.
Negatív egyenleg
Szeptembertől november végéig az oroszok napi 795 millió eurót kerestek energiahordozók exportjával. A decemberi és januári bevételük
- 49 millió euróval csökkent a tengeren szállított orosz nyersolaj kitiltásával az EU-ból;
- 97 millió mínuszt jelentett az áresés, amit jórészt az ársapka bevezetése és az EU-s kitiltás okozott, hiszen más piacokra csak alacsonyabb árral tudtak belépni, mert ott versenyezniük kell a közel-keleti olajjal, hogy helyet csináljanak maguknak;
- 12 millió mínuszt jelentett, hogy a finomított olajtermékeiket is csak olcsóbban tudták eladni hasonló okokból;
- 18 millió mínuszt jelent eddig januárban, hogy Németország leállította a vezetékes olaj importját az év első napján;
- de 22 millió pluszt jelentett, hogy jóval több finomított olajterméket adtak el az EU-ba (+ 9 millió) és máshol (+13 millió).
2022 decemberében az EU-s országok alig több mint 200 millió eurót fizettek orosz gázért és olajért naponta, míg 2022 márciusában még 700 milliót adtak gázért, olajért és szénért együttvéve, szintén naponta.
Vagyis a szankciós politika kezdete óta kevesebb mint az egyharmadát költik el orosz energiára az EU-s országok, mint előtte. Pedig teljes szankció alatt csak a szén van. A gázon egyáltalán nincs szankció, és a nyersolajon is csak a tengeri szállításokon.
Március óta minden hónapban csökkent az oroszoknak Európából utalt összeg, még akkor is, amikor nyár végén a gáz ára az egekbe szökött.
A maradék, napi 440 millió eurót decemberben EU-n kívüli piacoktól szedték be az oroszok, több mint a felét nyersolajból. Az orosz energiaexport EU-n kívüli bevételei a szankciós politika előtt is ekkorák voltak. Hiába növelték a szállításaikat az EU-n kívüli piacokra, az ottani bevételeiket érdemben nem tudták növelni, mert az olajat egyre olcsóbban kénytelenek adni.
Decemberben a legtöbb szenet Kína, Dél-Korea és Törökország vásárolta az oroszoktól; a legtöbb LNG-t Japán és az EU (azon belül főleg Belgium, Franciaország és Hollandia); a legtöbb olajterméket az EU (szinte csak finomítottat, azon belül főleg Németország, Belgium és Lengyelország) Kína és India; a legtöbb vezetékes gázt pedig az EU (azon belül főleg Ausztria és Olaszország) és Törökország.
Ársapka alatt is jól keresnek az olajjal
Piaci elemzések szerint az orosz olaj kitermelési költsége átlagosan 20 dollár/hordó körül lehet, ha ennél drágábban adják az olajat, akkor már nyereséges a kereskedelmük. Januárban eddig 55 dollár/hordó volt az orosz olaj átlagos ára a világpiacon. A G7 és az EU ársapkája 60 dollár/hordó jelenleg, vagyis egyelőre magasabb, mint a tényleges ár.
444.hu
