Az élelmiszer-pazarlás óriási probléma világszerte, a vonatkozó statisztikák szerint a legyártott élelmiszerek minimum harmada végzi a szemétben, miközben az egyre növekvő népesség miatt sokkal több ember számára kellene táplálékot előállítani. Éppen ezért minden kezdeményezés rendkívül fontos, amely lehetővé teszi, hogy takarékosabban és hatékonyabban táplálkozhassunk és főzhessünk.
Erre a kihívásra próbál választ adni az osztrák Ivana Steiner építész-formatervező, aki a napjainkban egyre népszerűbbé váló zero waste, azaz a hulladékmentes életmódhoz tervezett egy különleges konyhaszigetet.
Érdekesség, hogy a szimplán csak zero waste kitchen néven emlegetett konyha egy csaknem száz éves koncepcióra épül. Margarete Schüttle-Lihotzky osztrák építész ugyanis már 1926-ban megtervezte a Frankfurt kitchenként emlegetett konyhát, amelyet akkor egy szociális lakhatási projekt lakásaiba szánt. Az elrendezés a hatékonyságot állította fókuszba, például igekezett a minimumra csökkenteni a főzési folyamat lépéseinek számát, a különböző alapanyagok – liszt, olaj, rizs, stb. – számára például külön-külön edényeket írt elő, hogy minden mindig a lehető legjobban kéznél legyen.
Steiner megoldása ezt a koncepciót gondolta tovább, ugyanis a funkcionalitáson túl már anyaghasználatában is a takarékosságra helyezi a hangsúlyt. Az egybefüggő, rozsdamentes acélból készült konyhapult eleve újrahasznosított alapanyagból készül, életciklusa pedig a tervező szerint akár 150 év is lehet, ami igazán fenntarthatónak tekinthető. Steiner a pult alsó részein különféle tárolórekeszeket alakított ki, dedikált üvegedényekkel, amelybe a tartós élelmiszerek – rizs, bab, cukor stb. – kerülnek, a tűzhely mellett pedig üvegből készült dobozokban lehet tárolni a friss zöldségeket-gyümölcsöket. A munkafelület praktikus, kihúzható lapokkal tovább növelhető, a szerves hulladékot pedig egy beépített komposztáló egység dolgozza fel.
A lefolyó, mosószertől mentes mosogatóvizet egy kannába lehet gyűjteni, amellyel a konyhapult másik végébe épített miniatűr vertikális farm növényeit lehet öntözni. Ezzel megint csak komoly megtakarításokat lehet elérni, a tervező ugyanis rámutatott, hogy egy átlagos európai konyhában évente körülbelül 580 liter vizet pazarolnak el, így minden megspórolt csepp számít. Ez a rész inkább egyfajta fűszerkert, amelyben fűszernövényeket és mikrozöldeket termeszthetünk. Ehhez természetesen fény is szükséges, így a konyha világítását a kiskert bevilágítására használt, alacsony fogyasztású teljes spektrumú lámpával lehet megoldani.
Steiner a pult alsó részein különféle tárolórekeszeket alakított ki, dedikált üvegedényekkel, amelybe a tartós élelmiszerek – rizs, bab, cukor stb. – kerülnek, a tűzhely mellett pedig üvegből készült dobozokban lehet tárolni a friss zöldségeket-gyümölcsöket. A munkafelület praktikus, kihúzható lapokkal tovább növelhető, a szerves hulladékot pedig egy beépített komposztáló egység dolgozza fel. A formatervhez passzoló polcokon lehet tárolni az edényeket és a különféle alapanyagok tárolására szolgáló üvegeket, illetve a textilből készült törlőkendőket, a zero waste konyhában ugyanis nincs helye a papírtörlőnek. Steiner a hűtőszekrény ajtajára, illetve a tárolásra és bevásárlásra szánt textilszatyrokra különféle környezetbarát üzeneteket írt, hogy ezzel is emlékeztesse a konyha felhasználóit a bolygó kímélésére.
Sajnos egyelőre nincs róla információ, hogy a zero waste konyha beszerzése mennyibe kerül, azonban, a takarékosság jegyében nem kell feltétlenül egyből mindent megvenni hozzá, az okos tervezésnek köszönhetően ugyanis a konyha modulárisan bővíthető, így az egyes elemeket mindenki úgy építi be, ahogy a saját igényeinek a legjobban megfelel.
zoldpalya.hu
