A feltalálása óta gyártott összes műanyagnak csupán egy töredékét hasznosítja újra az emberiség. Erre muszáj lesz megoldást találni, a Chalmers University of Technology kutatói pedig úgy tűnik, egy lépéssel közelebb kerültek a műanyagok hatékony feldolgozásához – írja a Science Daily.
A svéd tudósok ugyanis olyan módszert dolgoztak ki, amely a vegyes, kommunális, azaz nem szelektíven gyűjtött hulladék szénatomjainak felhasználásával állítottak elő műanyagot. Amiért ez egy igen lényeges mérföldkő, az az, hogy ehhez nem volt szükségük a műanyagok alapanyagául szolgáló fosszilis tüzelőanyagokra, illetve azok melléktermékeire.
Ez az újrahasznosítási módszer a természetesen előforduló, úgynevezett globális szénciklust imitálja, aminek segítségével megszüntethető a műanyagok környezeti terhelése, sőt, akár a levegő szén-dioxid tartalma is semlegesíthetővé válik.
A szemetünkben annyi szénatom van, ami elegendő a globális műanyaggyártáshoz. Ezekkel a szénatomokkal leválaszthatjuk a műanyaggyártást a fosszilis alapanyag-készletről. Ha pedig a folyamathoz megújuló energiát használunk, a létrejövő műanyag termékek klímalábnyoma 95 százalékkal alacsonyabb lesz, mint azoké, amiket napjainkban állítanak elő. Ezzel gyakorlatilag a teljes ökoszisztéma emisszióit negatívba lehetne fordítani
– mutatott rá Henrik Thunman professzor, a kutatási anyag egyik szerzője.
Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, nagyobb hatékonysággal kell felhasználni a ma rendelkezésünkre álló erőforrásokat. A kommunális szemét jelentős részét ma egyszerűen elégetjük, a hulladékban található szénatomok nagyrésze így kárba vész. A svéd kutatók módszerével azonban nem csak a műanyaghulladékban lévő szénatomokat lehetne hasznosítani, hanem a papír- és fahulladékot, illetve az élelmiszermaradványokat is. Ennek segítségével pontosan ugyanolyan műanyagokat lehetne előállítani,l mint ma a kőolajszármazékok segítségével.
A jelenlegi újrahasznosítási módszerek – amelyeket, ahogy a cikk elején is írtuk, sajnos drámaian alacsony mértékben használ ki az emberiség – csupán 15-20 százalékkal csökkentik a műanyagok előállításához szükséges nyersanyagok mennyiségét. A most kifejlesztett módszerrel ez a sokszorosára növekedhet. Az új megközelítésben a vegyes hulladékot 6-800 Celsiusra hevítik fel, gázzá alakítva a benne lévő anyagokat. Ezután hidrogén hozzáadásával műanyaggá tudják alakítani a kinyert szénatomokat.
A hatékonyabb újrahasznosítás kulcsa, hogy más szemmel nézünk a szemetünkre: úgy tekintünk rá, mint hasznos alapanyagra, amely tele van szénatomokkal. Így a hulladék értékké válik, amire gazdasági struktúrákat lehet építeni, a begyűjtéstől a felhasználásig
– hangsúlyozta Henrik Thunman.
A kutató rámutatott, hogy a természetes karbonciklustól eltérően itt nincs szükség a Föld légkörének közbeiktatására. A természetben ugyanis ez a folyamat, a növények példájával úgy néz ki, hogy amikor egy fa vagy bokor elhal, szén-dioxidot bocsát ki, amely a légkörbe kerül. Innen, a Nap energiájának felhasználásával végül ismét beépül egy másik növénybe, a fotoszintézisnek köszönhetően.
A svéd tudósok szerint az új módszerhez a nap-, a szél-, vagy a vízenergia felhasználásával környezetkímélőbb módon lehet előállítani a műanyag termékeket, mint a ma használt módszerekkel. Sőt, a folyamat során keletkező hőt is vissza lehet nyerni és fel lehet használni, így gyakorlatilag lenullázva a módszer karbonlábnyomát.
zoldpalya.hu
