Május 8-án, csütörtök este a negyedik körös szavazásban meglepetésre az amerikai születésű Robert Francis Prevostot választották meg pápának, akit a legtöbb helyen előzetesen nem tartottak számon az esélyesek között. A XIV. Leó néven hatalomba lépő egyházfő több fontos kijelentést is tett korábban, amely alapján nagyjából kikövetkeztethető, hogy milyen irányba vezetné tovább a katolikus egyházat.
A vatikáni konklávé ismét váratlant húzott, és olyan vezetőt választottak meg, akit előzetesen csak nagyon kevesen vártak volna. Az első napi szavazást követően már felmerült a neve, de ekkor még a legesélyesebbnek gondolt Pietro Parolint sem zárták ki a források, ez pedig elvitte a figyelmet. A negyedik körös szavazás aztán áttörést hozott, Prevost megkapta a szükséges kétharmados szavazatarányt, el is fogadta a megbízatást, majd hamarosan megjelent a Szent Péter-bazilika középső erkélyén XIV. Leó néven. A némileg ismeretlen szerepköre miatt most szerte a világon igyekeznek feltárni, hogy ki ő, és vajon milyen irányba is viszi el pontosan majd a világ legnagyobb egyházát, amelyet körülbelül 1,4 milliárd hívő követ.
A 69 éves egyházfővel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdést az jelenti, hogy viszi-e majd tovább azt az óvatosan progresszív utat, amelyet Ferenc kezdett meg korábban. Első nyilvános beszédében az erkélyen nem felejtett el megemlékezni az elődjéről sem:
Még mindig a fülünkben halljuk Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangját, aki megáldott minket
– mondta.
Ez a kijelentés még önmagában még mutathat csupán egy egyszerű gesztust is a népszerű argentin egyházfő számára. A néhai pápa legfontosabb ügyeit vizsgálva viszont több olyan kijelentést is tett Prevost, ami arra engedi következtetni az elemzőket, hogy hasonló szellemiségben irányítaná tovább a katolikusokat, mint elődje.
Az Egyesült Államokban születtem… De a nagyszüleim mind bevándorlók voltak, franciák, spanyolok… Egy nagyon katolikus családban nevelkedtem, mindkét szülőm nagyon aktív volt a plébánián
– ezt az olasz Rai csatornának mondta el a megválasztását megelőzően.
A kijelentés azért fontos, mivel XIV. Leó kiemelten kezeli a saját bevándorló hátterét, ezzel pedig nyilvánvalóvá téve, hogy hasonlóan érzékeny a migrációs kérdésekben, mint Ferenc pápa volt. Az előző egyházfő többször is felszólalt a kirekesztés ellen, valamint a bevándorlók védelmében.
Az előző Szentatya másik kiemelt témája a klímaváltozás volt, amelyben XIV. Leó szintén követheti az elődjét. A Vatican News az alábbi mondatokat emelte ki tőle:
A természet feletti uralom – a feladat, amelyet Isten adott az emberiségnek – nem válhat »zsarnoki« feladattá. A környezettel való »kölcsönösségi viszonynak« kell lennie
– mondta még korábban érsekként.
Elmondta, hogy a túl gyors technológiai fejlődés veszélyt jelenthet, de hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem nem megkerülhető téma. Támogatta például, hogy napelemekkel szereljék fel a Vatikán épületeit, szorgalmazta az átállást az elektromos járművekre.
Prevost a nők egyházi szerepéről is fontos megállapításokat tett:
Többször is láttuk, hogy a nézőpontjuk gazdagító. Ketten szerzetesek, egy világiak, és gyakran a nézőpontjuk tökéletesen egybeesik azzal, amit a dikasztérium többi tagja mond; míg máskor a véleményük egy másik perspektívát mutat be, és fontos hozzájárulást jelent a folyamathoz
– jelentette ki egy 2023-as interjúban.
Ezek a mondatok egyértelműen azt a várakozást erősítik, hogy az új pápa folytatja Ferenc óvatos lépéseit, amely a nők katolikus egyházon belül elfoglalt szerepkörük megerősítésére törekszik. A legnagyobb vitát jelenleg az váltja ki, hogy felszentelhetőek-e a nők pappá, ebben rendkívül megosztott a vatikáni vezetés. Várhatóan XIV. Leót sem fogják elkerülni a hangok, hogy igyekezzen egyértelmű állást foglalni a kérdésben. Szerinte az a lépés, hogy elődje nőket nevezett ki a Vatikán fontos pozícióiba, az több mint gesztus.
Misszionáriusnak tartom magam. Az én hivatásom, mint minden keresztényé, az, hogy misszionárius legyek, hogy hirdessem az evangéliumot, bárhol is legyek
– hangzott a következő fontos kijelentése még 67 éves korában.
A mondatok szerint szeretné, ha a katolikus egyház minél több helyre eljusson. Kiemelte azt is, hogy az egyház vezetőinek, különösen a püspököknek egyetemes látásmódot kell képviselniük. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a teológiai kérdések felől inkább a világ felé tenné nyitottabbá a katolikus egyházat, amely inkább a modern kihívásokkal foglalkozik. Hangsúlyozta egyben azt is 2023-ban, hogy az egyház vezetőinek kevésbé kell hatalmat gyakorolniuk, sokkal inkább vezetőnek kell lenniük, amely a katolicizmus közelebb hozását jelentheti az emberekhez.
Ma a társadalom és a kultúra eltávolít minket Jézus e látásmódjától, és ez nagyon sok kárt okoz. Az egység hiánya olyan seb, amelyet az Egyház szenved, és amely nagyon fájdalmas
– mondta a tanítói szerepről.
A progresszív és a konzervatív táborok egyik legfontosabb kérdését azt jelenti, hogy miképpen viszonyuljon az egyház a homoszexuálisokhoz. Prevost korábban így fogalmazott erről:
Ha valaki meleg, és keresi az Urat, és jóakaratú, ki vagyok én, hogy megítéljem?
A kijelentés nyitottságot sugároz, miközben a XIV. Leó néven pápává választott korábbi bíborost a perui tevékenysége során nem feltétlenül tartották a szexuális kisebbség ügyeinek támogatójaként. Ez egyben azt is jelentheti, hogy az egyházfő igyekezhet mindkét oldal számára kompromisszumos megoldást keresni, „hídként” funkcionálni. Ezt egyébként már a köszöntő beszédében is elmondta pápaként a Szent Péter-bazilika középső erkélyén.
Felszólalt a visszaélésekkel kapcsolatban is, szerinte a püspökökre komoly feladat hárul és közelebb kell lenniük a papokhoz, jobban kell ismerniük őket. Prevost kiemelte, hogy a katolikus vezetőnek fogadnia kell az áldozatokat is. Azt is elmondta, hogy nem szabad hallgatniuk azoknak, akiket abúzus ért, hallatniuk kell a hangjukat, ez nagy felelősséget jelent. A püspökök szerepének növelésével XIV. Leó egyben Ferenc egyik legfontosabb üzenetét, a szidótust is támogatja. Ez azt jelenti, hogy az egyes szervezeti alegységekre sokkal nagyobb önállóságot hagyhat, folytatva elődje munkáját. Sok kritikus attól tartott, hogy ez a katolikus egyház szétszakadásához vezethet hosszútávon. Erre is volt válasza még 2023-ban:
A püspöki hivatal fontos szolgálatot teljesít, de aztán mindezt az Egyház szolgálatába kell állítanunk ebben a zsinati szellemben, ami egyszerűen azt jelenti, hogy együtt járunk, mindannyian, és együtt keressük, hogy mit kér tőlünk az Úr a mi időnkben
– jelentette ki.
Ezek alapján továbbra is csak találgatni lehet, hogy pontosan milyen szerepre készül majd XIV. Leó, de a következő hetekben ennél sokkal több is kiderülhet a nézetiről.
Forrás: portfolio.hu
