A nyelvem határa egyben a világom határa is, mondta Ludwig Wittgenstein, filozófus. Habár uniós átlagban hazánk állampolgárai mutatják a legkisebb hajlandóságot arra, hogy idegen nyelvet tanuljanak, az érettségi és felvételi plusz pontjai egyre több fiatalt ösztönöznek a nyelvvizsga megszerzésére.
A Szolnokon 17 éve működő Oxford Nyelviskola alapító-tulajdonosával Bóka Tamással beszélgettünk.
Mikor indult az Oxford Nyelviskola?
2005-ben alapítottuk a nyelviskolát. Akkor még itt Szolnokon elég monopolhelyzetben volt a Rigó utca a maga nyelvtanos, merev rendszerével és mi szerettünk volna egy kommunikáció központú alternatívát nyújtani a nyelvtanulásra és -vizsgáztatásra. Eleinte szinte csak gyerekek jártak hozzánk, aztán szépen lassan megtalált bennünket a felnőtt korosztály is. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, változott a világ, mára a Rigó utca is sokat lazított a szabályain, és mi is havonta közel 200 hallgatóval dolgozunk együtt.
Mivel foglalkoztál, mielőtt belevágtál az Oxfordba?
Eleinte a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában dolgoztam, nyelvtanárként. A pedagógus szakmában hiány van a férfiakból és észrevettem, hogy kitüntetett figyelmet kapok a nők között, mind a kollégák, mind pedig a szülők körében. Azután kezdtem el másodállásban magánórákat adni.
Milyen célkitűzésekkel indultatok el és mit sikerült ebből megvalósítani?
A társammal (Monori Anita) egy több éjszakás beszélgetés után döntöttünk úgy, hogy belefogunk egy egész lakosságot kiszolgáló nyelviskola alapításába. Az volt a cél, hogy az óvodásoktól a nyugdíjas korosztályig mindenkinek lehetőséget biztosítsunk az idegen nyelv elsajátítására. Mégis a hallgatóink zömét a középiskolások és a 7., 8. osztályosok adják. Felértékelődött a nyelvvizsga, hiszen a felvételinél plusz pontot jelent: a középfokúért 28 többletpontot, a komplex, felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 pontot kapnak a diákok. A diploma megszerzéséhez pedig megkerülhetetlenné vált a B2 típusú középfokú nyelvvizsga megszerzése. Mi abban tudunk segíteni, hogy a felvételizni készülő fiatalok letegyék a nyelvvizsgát, aztán az előrehozott érettségit és utána jöhet a felsőfokú, vagy egy újabb nyelv.
Az angol nyelven kívül mi számít még slágernek?
Az általunk indított 25 csoportból 23 angol, 2 német. Egyértelműen az angol az elsődleges nyelv, mivel viszonylag könnyű megtanulni, átlátható grammatikája van és egy idő után kitisztul a rendszere. A német túl lett misztifikálva, nehéznek tartják és nincs háttere a közoktatásban. Ugyanerről panaszkodnak a budapesti és nyugat-magyarországi iskolák: nem igazán tudnak második nyelvet indítani az angolon kívül.
Milyen tanárokkal dolgoztok itt az Oxfordnál?
22 fős tanári gárdánk van, vegyesen férfiak és nők, idősebbek, fiatalok. Több olyan is van, aki hosszabb időn keresztül külföldön élt. Szigorúan diplomával, tanítási gyakorlattal, és egyéb kemény feltételekkel jöhet hozzánk valaki tanítani.
Mitől vagytok ti jobbak, mint más nyelviskolák?
Két szóval lehetne megfogalmazni, hit és hitelesség. Hiszünk abban, amit csinálunk. A nyelvoktatás szépsége, hogy amit elszórsz magot, azt te gondozod, és gyönyörűen fel tudod nevelni. De ehhez mindennapos hit kell, törődés és energia. Éppen ezért szeretek gyerekeket tanítani: látni lehet a fejlődést. Mindennap azon dolgozunk, hogy családi közeget teremtsünk, ahol fogjuk egymás kezét. Talán a legnagyobb haszon egy nyelviskolában a kapcsolati tőke, amihez később visszacsatolhatsz. Ezen kívül fontosnak tartom iskolánk gyakorlatában a nyomon követést: a régi diákjaink visszajárnak hozzánk, szinte mindenkiről tudjuk, hogy hol él és mivel foglalkozik. Sokszor előfordul, hogy meglepetésszerűen felugrik hozzánk egy-egy régi tanítványunk meginni egy kávét, és beszélgetni pár percet. Mindenkit örömmel látunk, ők pedig jó szívvel térnek vissza hozzánk.
Hogyan lehet életben tartani egy megszerzett nyelvtudást?
Ahogyan utaltam is rá, ez egy mag, amit gondozni, nevelgetni kell és életben tartani. Ha már van egy megszerzett tudás, érdemes azon a nyelven naplót vezetni vagy a testvérünkkel, barátnőnkkel, esetleg saját magunkkal beszélgetni az aznapi eseményekről és élményekről.
Miért jó nyelvet tanulni?
Azt mondják, hogy minél több nyelvet beszélsz, annál több ember vagy. A gyerekeken látszik a legjobban a nyelvtanulás pozitív hatása: hogyha a kisiskolás megszerez egy stabilitást egy idegen nyelven, sikerélményei vannak, amitől az általános iskolai teljesítménye is javulni fog és minden más tantárgyból jobb osztályzatot kap. Hiszen megszerez egy magabiztosságot és ebben van az igazi kincs: kinyílik egy újabb ablak a világra, kicsit másként kezd gondolkodni.
Mit javasolsz, mikor érdemes elkezdeni nyelvet tanulni?
Bármikor el lehet kezdeni, de jó tudni, hogy ahogy korosodunk, úgy változik a hozzáállás. Az idő faktor óriási tényező, ahogyan az is hogy mivel van telepakolva az agyad. Ha már kisiskolás korban megismerkedik valaki egy idegen nyelvvel, akkor egy olyan új dologban tudsz sikerélményt nyújtani, ami pszichésen jót tesz és építi a személyiséget. A közoktatás erre nem alkalmas, mivel inkább kritizál: ha nem mondasz jót, és azt, ami a tankönyvben van, akkor nem vagy jó tanuló. Én művészlélek vagyok, nem úgy látom a verset, ahogy a tananyag elemzi, tehát itt maximálisan támogatjuk a ’sorból kilogó’ gyerekeket. Ezt a különbözőséget van aki tiszteli, van aki nem; mi itt az Oxfordnál arra törekszünk, hogy senki ne érezze magát fekete báránynak. A közoktatásban ’tömeg’ van, ahol senki nem tud kiteljesedni. Ebben a tömegben sok diák azt az utat választja, hogy a sor végén elkullog és próbál észrevétlen maradni. Itt nálunk kis létszámú csoportok vannak, maximum 9 fővel, ezért muszáj mindenkinek részt vennie az órán és megszólalnia. Végül már azon megy a versengés, hogy ki mennyit szerepeljen.
Melyik korosztályt a legnehezebb, illetve legkönnyebb tanítani?
A csoportok összeállításánál figyelünk az egységes korosztályra, de előfordult, hogy egy csoportba került a 13 éves és az 50 éves felnőtt. A kezdeti idegenkedés után szépen lassan kialakult egy szimbiózis, a hölgy tyúkanyóskodott, a gyerekeknek pedig tetszett a helyzet. A kamaszok sokszor az anyanyelvükön sem mernek megszólalni, de ha stabilitást szerez az adott nyelven, akkor a kíváncsiságukra alapozva hamar áttörjük ezeket a gátakat. A tizenévesek között a leggyakoribb, hogy egy kibontakozó szerelem, vagy egy online játék miatt akarnak megtanulni valamilyen idegen nyelvet. Olyan is előfordult, hogy mire kis hódítónk megtanult spanyolul, a szerelme szakított vele. A felnőtteket a legnehezebb tanítani, mert mindig van kifogás: nincs idő, ott van a család, a munka. Ráadásul a felnőtt mindig kételkedik önmagában és a környezetében. Pár évvel ezelőtt volt egy 90 éves tanítványunk, ez maradandó emlék mindannyiunknak: a kurzus végére teljesen felfrissült és kinyílt a szépkorú hallgatónk. Az óvodások oktatása is egyre gyakoribb nálunk: játékos formában ismerkednek az idegen nyelvvel, ez pedig megalapozza a későbbi nyelvtanulás hatékonyságát.
Czapkó Dorottya
