1422-ben adta ki azt az oklevelet Zsigmond király, amely mentesítette Szolnokot több vám megfizetése alól. Az eredeti okirat nincs meg, mégis kétséget kizáróan bizonyítható, hogy hatszáz éve az akkori magyar király jegyezte az oklevelet. Amelyet- ugyan csak feltételezhetően- Szolnokon is adott ki.
Az Árpád- kor végére Szolnok hadi, gazdasági, kereskedelmi helyzete jelentősen megrogyott. Az akkori források faluként említik. Éppen ezért volt nagy jelentősége annak az oklevélnek, amelyet Luxemburgi Zsigmond adott ki hatszáz évvel ezelőtt. A Damjanich János Múzeum két eredeti, XV. századi okiratot is őriz, ám egyik sem a Zsigmond-féle okirat. Annak ugyanis nyoma veszett. „Viszont a későbbiekben nagyon sokszor utalnak rá, megerősítik és részben a XV. század második felében, de a XVI. században is újabb fajta kiváltságokkal is kiegészítik. Van olyan oklevél egyébként, ami sejthető, hogy van, mert úgy tűnik, hogy Szapolyai János magyar királyként ő is megerősíti Szolnoknak a kiváltságait, sőt, talán még újakat is ad, de erről abszolút nem tudunk, mert ez már ugye nagyon keményen a török terjeszkedés időszakára esik.”- mondja a múzeum régésze, doktor Bagi Gábor. Az ilyesfajta kiváltságok egyáltalán nem voltak példátlanok akkoriban, ám éppen ez az uralkodói okirat eredményezte azt, hogy a város megerősödhetett, hiszen ennek köszönhetően gyakorlatilag mezővárosi rangra emelkedett.
Mivel az elit már akkoriban is szerette az uralkodónál egyengetni saját útját, így nagyon is elképzelhető, hogy a szolnoki földbirtokosok személyesen keresték fel a királyt. Ugyanis vagy szövetségeket keresve, vagy a hadi ügyeket intézve Zsigmond is több helyre elutazott országában. A szolnoki oklevél keltezése körüli okmányok egyik kiadási helye Erdély, néhány hét múlva újabb királyi dekrétum jelenik meg már Nagyvárad környékén kiadva. Majd több hét eltelte után Budán, Visegrádon ad ki okiratokat. Ezért feltételezhető- joggal-, hogy Zsigmond járt Szolnokon, hiszen a Tiszán át kellett kelnie neki is és népes kíséretének is. Márpedig akkoriban két átkelő jöhetett szóba: az egyik éppen Szolnoknál, a másik pedig Várkony- Varsány között. Előbbi település ma Tiszavárkony néven ismert, utóbbi már nem létezik, a mai Rákóczifalva és Rákócziújfalu között feküdt, átellenben Várkonnyal.
Hogy miért nincs meg az eredeti Zsigmond- oklevél? Számos elmélet, de tudományos értékű feltételezés is „áll” ezzel kapcsolatban. Hat évszázad alatt rengeteg háború pusztított az országban. Szolnokon azonban egy hadi cselekmény különösen nagy károkat okozott az oklevelekben. Az első világháború utáni román betörés során ugyanis tüzérségi találatot kapott az akkori városi levéltár és felbecsülhetetlen értékű iratanyag veszett oda. Nem zárható ki az sem, hogy a Zsigmond- oklevelet is ott őrizték.
Gutai István
