A kormányfő elmondta: „A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét.
Ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek.
A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát. Ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szükség.
A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet. A járvány elleni védekezés alatt bevezetett veszélyhelyzethez hasonlóan ez is lehetővé teszi a kormánynak, hogy azonnal reagáljon és minden lehetséges eszközzel megvédje Magyarországot és a magyar családokat. Holnap tájékoztatni fogom önöket az első döntéseinkről.”
Módosítani kellett az Alaptörvényt hozzá
A kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is – döntött az alaptörvény tizedik módosításával kedden az Országgyűlés.
A képviselők 136 igen, 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást. A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen, 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.
A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból – például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt – kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít. Az indoklás hangsúlyozza: különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.
A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja.
A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket – erre irányuló indítvány esetén – az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.
Amit nem árt tudni, hogy az Alaptörvény szerint veszélyhelyzetet a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány rendelettel jogosult. A veszélyhelyzet alatt kibocsátott kormányrendeletek 15 napig érvényesek, melyeket az Országgyűlés felhatalmazása alapján a Kormány meghosszabbíthat. A veszélyhelyzetet a Kormány megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Megszűnésével a Kormány rendeletei hatályukat veszítik. Fegyveres konfliktus fenyegetettsége esetén a rendkívüli állapot vagy az Alkotmány 19/E. § szerinti időszak kihirdetése lett volna ildomos, míg a veszélyhelyzet kihirdetése nem indokolt a szomszédban zajló háború miatt.
Kihirdetésére okot adhat
– elemi csapás, mint például
árvíz, belvíz,
több napon át tartó intenzív hóesés, hófúvás,
szélsőséges időjárás,
– ipari katasztrófa,
– egyéb veszélyek, mint például
állati vagy emberi járvány,
ivóvíz szennyeződése,
szennyezett levegő,
a kritikus infrastruktúrának az alapvető ellátását érintő, nagy kiterjedésű és hosszan tartó zavara.
Korlátozható jogok
– a szabadsághoz való jog,
– a személyi biztonsághoz való jog,
– a gondolati, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jog,
– a békés gyülekezéshez való jog,
– a tulajdonhoz való jog.
Nem korlátozható jogok
– az élethez való jog,
– az emberi méltósághoz való jog,
– a kínzás, a kegyetlen, megalázó és embertelen bánásmód tilalma,
– a szolgaság, illetve az emberkereskedelem tilalma,
– az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog a büntetőeljárás során.
Nem korlátozható továbbá
– az Alkotmánybíróság működése és
– magának az alaptörvénynek a hatálya.
