Vasárnap virradóra egy több mint 2 méteres, gigantikus harcsa akadt a tiszaföldvári Kun László horgász pecabotjára. Az élő Tiszából kifogott példány 59,6 kg-os és 205 cm hosszú volt.
Sok horgász a forró nyári napokon is a megszokott helyen és módszerekkel próbálkozik, pedig a vizek is melegszenek, amit bizony a halak is érzékelnek. Az erőteljes napsütés miatt a felmelegedő és a már felmelegedett vizekre egyaránt jellemző, hogy a mélységtől függően változik a hőmérsékletük. Gyakran megfigyelhető, hogy a halak az eltérő hőmérsékletű vízrétegek találkozásánál tartózkodnak, és nem a mederfenéken. Ám nem csak a hőmérséklet befolyásolja a halak étvágyát és a horgász szerencséjét. Az évszak, a napszak, a nappalok és az éjszakák hossza, a holdjárás, a szélirány és annak erőssége, az időjárási frontok (hideg, meleg), a légnyomás és légnyomás változás, de még az adott vízben élő halak életkora és egészségi állapota is hatással van az uszonyosok étvágyára. Az utóbbi napokhoz hasonló kánikulában, az 1-1,5 méter mély tavakban nem érdemes próbálkozni, hiszen ilyenkor a víz hőmérséklete is túl magas. Mélyebb vizekben a levegő hőmérséklete nincs nagy befolyással halak kapókedvére, de a jó horgász inkább a frontokra figyel.
Melegfront: kevés hal, hidegfront: több hal? Az biztos, hogy minden frontváltozás vagy így, vagy úgy, de kedvezően hat a halak étvágyára. Kétségtelen azonban, hogy a hidegfront esetében valóban nagyobb a fogási eredmény. A levegő páratartalma melegfront idején jelentős mértékben megemelkedik, a légnyomás pedig csökken, emiatt gázok szabadulnak fel az iszapból és csökken a víz oldott oxigéntartalma. A pontyok ilyenkor inkább a felső vízrétegbe csoportosulnak, „pipálással” próbálnak több oxigénhez jutni. Ilyenkor nem igazán kapnak a halak, hiszen legtöbbjük nem a napi betevőért, hanem az életben maradásáért küzd.
A nyári eső nem csak a növényeknek és az embereknek, de a kopoltyúsoknak is megkönnyebbülést jelent. Nagyon megéri akár záporban, zivatarban is horgászni indulni. Az eső miatt a víz oxigéndúsabb lesz, így nagyobb lesz a kapókedv. Ugyanez a helyzet a széllel. Fodrozza és megmozgatja vizet, így az oxigén a mélyebb rétegekbe is eljuthat.
Fotó: Földvári Hírlap / sneci.hu
Czapkó Dorottya
