A megyéket mostantól vármegyének kell nevezni, így mától például Pest vármegyei autópálya-matricát tud venni, ha elhagyja a fővárost, de jönnek a vármegyei hírlapok, indul a vármegyei labdarúgó-bajnokság, és az állami intézmények (rendőrség, ügyészség, katasztrófavédelem) megyei szervezetei is új nevet kapnak. Több ezer törvényt, helyi és országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni az év elején, az átnevezés akár milliárdos költséggel is járhat. A vármegyei kormányhivatalokat már nyár óta a főispánok vezetik.
Orbán Viktor december közepén jelentette be, hogy január 1-jétől 15 százalékkal megemelik a nyugdíjakat. Az átlagnyugdíj mindössze 27 ezer forinttal nő, a nyugdíjasok felének azonban ennél jóval kisebb, legfeljebb 21 ezer forintos emeléssel kell beérnie.
A nyugdíjak kifizetése havi 473 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek 2023-ban, ám az idősek többségének ez az emelés nem igazán javítja az életkörülményeit, hiszen az infláció az év végén már bőven 20 százalék fölött volt.
Nem jártak sokkal jobban a minimálbért keresők sem. Hosszas tárgyalások után 16 százalékos emelésben tudtak megegyezni a munkáltatók és szakszervezetek. 2023-ban így bruttó 232 ezer forint lesz a minimálbér. A garantált bérminimum 14 százalékkal, bruttó 296 400 forintra nőtt.
Több apróbb pontban is módosította a parlament az adórendszert. A legnagyobb változás, hogy az átalányadózóknak idén már csak negyedévente, azaz egy évben négyszer kell járulékbevallást benyújtaniuk. A változás sokaknak hozhat könnyítést, pláne azok után, hogy a tavaly megszüntetett katáról többen átalányadózásra tértek át.
Mostantól nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a harminc év alatti anyáknak, a kormány ezzel szeretné még jobban ösztönözni a gyerekvállalást. Korábban már szja-mentességet kaptak a 25 évnél fiatalabb munkavállalók, valamint a négy-, vagy többgyerekes nők is.
Január 1-jétől az uniós minimumot követve duplájára emelkedik az „apanapok” száma, azaz gyermekük születése után az eddigi öt helyett tíz szabadnapot vehetnek ki a férfiak. Szépséghibája a módosításnak, hogy a második öt napra már csak a távolléti díj negyven százalékát kaphatják meg az apukák. További változás a Munka Törvénykönyvében, hogy mostantól minden munkavállaló negyvennégy munkanap szülői szabadságot vehet ki gyermeke hároméves koráig.
Évi hét szabadnapról eddig a munkavállalók szabadon dönthettek. Mától a szabadság kiadását a munkáltató a működését közvetlenül és súlyosan érintő rendkívüli esetben megtagadhatja, és a már kiadott szabadságot megszakíthatja, illetve a kiadott szabadság időpontját módosíthatja.
Január 9-től megszűnnek a Szép-kártya alszámlái is, azaz összevonják a korábbi szálláshely, vendéglátás és szabadidő zsebeket. A módosítás mintegy 2,5 millió kártyafelhasználót és közel 50 ezer hazai turisztikai szolgáltatót érint az MTÜ közlése szerint. Az alszámlák közti átjárhatóságot február elején már átmeneti időre biztosították, mostantól azonban hivatalosan sem lesznek külön zsebek.
Otthon hagyhatjuk a jogsit és forgalmit, január 1-jétől nem minősül szabálysértésnek, ha nincs nálunk a jogosítvány és a forgalmi. A változás kizárólag azokra vonatkozik, akiknek Magyarországon állították ki a jogosítványát, és járművük is szerepel a magyar nyilvántartásban.
Az év vége előtt nem sokkal döntött arról a kormány, hogy 2023-ban megszűnik a fizetési moratórium. Azt ígérik ugyanakkor, hogy a moratóriumból kilépő ügyfelek havi törlesztője nem fog emelkedni a felhalmozódó kamatok és díjak miatt. Ennek érdekében jogszabályban rögzítették, hogy meghosszabbítják a futamidőt – írta a Telex.
