135 igen és 54 nem és egy tartózkó szavazattal elfogadta a parlament Magyarország 2023-as költségvetését (pdf), amely a borús gazdasági kilátások ellenére meglehetősen pozitív pénzügyi környezettel számol. Hiába beszél ugyanis Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is közelgő recesszióról,
a költségvetés 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számol.
Ezzel a mértékű növekedéssel és hiánnyal a tervek szerint az államadósság a 2023 december 31-re az idei év végére várt 76,1 százalékhoz képest 73,8 százalékra csökkenne a GDP-hez képest.
A költségvetési törvény elfogadása előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a törvényjavaslatról azt mondta: a 2023-as költségvetés mind az alkotmánynak, mind a hatályos törvényeknek megfelel. Ennek megfelelően hozzájárulnak ahhoz, hogy az Országgyűlés szavazzon a költségvetésről. Kovács azonban azt is hozzátette, hogy előre nem látott negatív gazdasági hatások jelentek meg, amelyek:
- az infláció,
- a világgazdasági növekedés lassulása,
- az orosz-ukrán háború és az ebből következő energiaválság, valamint külkereskedelmi forgalom megváltozása,
- és az európai uniós pénzek kifizetésének bizonytalansága.
A Költségvetési Tanács ennek megfelelően ajánlja az alternatív forgatókönyvek kidolgozását a gazdasági helyzet romlása esetére.
A 2023-as költségvetés általános parlamenti vitája június végén kezdődött, majd már a viták közben, július elején több módosítót is benyújtottak a kormányoldalról. Így július 11-én például átvittek egy több százmilliárd forintos megszorítást is, amely jelentősen megkurtította több minisztérium éves költségvetését is. Ekkor vontak el 100 milliárdot Paks II. fejlesztésétől is.
A fő számok
A most elfogadott költségvetési törvény szerint az államháztartás központi alrendszerének
- 33 ezer 328 milliárd forint kiadása,
- 30 ezer 976 milliárd forint bevétele,
- és ennek megfelelően 2 ezer 352 milliárd forint hiánya lesz.
A közel 31 ezermilliárd forint bevétel jelentősen meghaladja a korábbi éveket, idénre ugyanis valamivel több mint 25 ezer milliárd forint bevétel volt eredetileg előirányozva, míg 2021-re még csak 24 ezermilliárd. A kiadások is ehhez hasonlóan változnak, míg idénre 28 500 milliárd forint kiadást terveztek tavaly, addig 2021-re még csak 28 ezret. A költségvetés számainak nominális növekedése azonban nem feltétlenül jár együtt a pénzbőséggel, jelentős részben ugyanis az infláció miatt lesznek magasabbak jövőre a bevételek és a kiadások is.
Honnan jön a pénz?
Az állam legnagyobb adóbevételeit a következők jelentik:
- általános forgalmi adó (7 099 milliárd forint),
- személyi jövedelemadó (3 733 milliárd forint),
- jövedéki adó (1 458 milliárd forint),
- és társasági adó (792 milliárd forint).
Az infláció hatásai leglátványosabban az Áfá-n látszanak meg, melynek kulcsa jövőre a legtöbb termékre továbbra is 27 százalék lesz. Az ebből származó bevétel azonban jelentősen, az előre tervezetteknek megfelelően idén körülbelül 5500 milliárdról jövőre több mint 7000 milliárdra növekszik, ennek az oka leginkább az általános drágulás.
Mire megy?
A kiadások közül a legnagyobb tételek
- a költségvetési szervek (például minisztériumok) kiadásai (5 296 milliárd forint),
- a Nyugdíjbiztosítási Alap (4 902 milliárd forint),
- a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai (4 435 milliárd forint) – ezek főleg az EU-s támogatások elköltései,
- az Egészségbiztosítási Alap (3 917 milliárd forint),
- hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz (2 147 milliárd forint),
- valamint kamatkiadások (2 069 milliárd forint).
Jelentősen növekszik a kiadások közül a védelem költségvetése (912 milliárdról 1375 milliárd forintra), de a társadalombiztosítás és a jóléti szolgáltatások is (6987 milliárdról 8760 milliárdra).
telex.hu
