A szolnoki Red Eyes zenekar neve sokak számára ismerősen csenghet. Városi rendezvények gyakori szereplői, legutóbb tavaly novemberben hallhattuk és láthattuk őket a Bagossy Brothers Company előzenekaraként, az MTV Music Week-en.
A zenekar jelenleg az alábbi felállásban működik:
dob- Kalmár Ádi
basszusgitár – Bujdosó Balázs
gitár – Tiger Kadosa
MC – Juhász Dávid
ének – Nagy Eszti
ének/MC – Nagy Attila

Reggae vagy nem reggae? Mi jellemzi a Red Eyes hangzásvilágát?
Kadi: Igen, alapműfajként a reggae-t említeném, mert abból indultunk ki, de azóta a banda már egy-két plusz műfajt is behúzott magának, ahogyan érkeztek az új tagok; így a hip-hop és a rock is felfedezhető a számainkban.
Van már egy lemezetek, erről mit tudhatunk?
Kadi: Album1 néven tavaly jelent meg az első lemezünk, azóta pedig kijött egy új zenénk, amihez készült egy lyric videó is. A Facebook oldalunkon sok egyéb mellett ez is megtalálható.
Kalmár Ádi: Az albumunk borítójáról is essen szó, hiszen Copycon rajzolta és szerintem egy nagyon jól sikerült karikatúra a csapatról. Copycon régi barátunk, többször felléptünk már együtt.
Novemberben a Bagossy Brothers előzenekaraként népes közönség előtt léphettetek fel, szabadtéren. Milyen élmény volt?
Ádi: Én még olyan friss vagyok a zenekarban, hogy ez volt a srácokkal az első koncertem és én hihetetlenül élveztem. Fenomenális volt, még a baki ellenére is. Leesett a fél dobfelszerelésem az egyik szám közepénél, de gyorsan alkalmazkodtam a helyzethez és letoltam így azt a pár percet. De ez is egy hasznos tapasztalat volt, legközelebb másik állványt viszek. Ennek ellenére 10/87-es volt az élmény.
Kadi: Nagyon hideg volt aznap este, de a hangulat felfűtött bennünket, jó érzés volt ennyi embert látni. Természetesen tudom, hogy nem mindenki a mi kedvünkért érkezett, de azt láttam, hogy tetszik a tömegnek a zenénk. Mozogtak, táncoltak, páran oda is jöttek a fellépés után és gratuláltak.
Elég aktívan koncerteztetek a pandémiát megelőzően. Vágynátok többre, vagy elégedettek vagytok a Red Eyes helyzetével?
Dávid: 2019-ben volt szerencsénk fellépni a Reggae Campen, illetve néhány tehetségkutatón is kipróbáltuk magunkat, szóval minden lehetőséget igyekszünk megragadni. Valójában egy kicsit többre is vágynánk, több emberhez szeretnénk eljuttatni a számainkat. Fejlődni szeretnénk, még jobban összeszokni csapatként és ehhez feltétlenül szükséges a folyamatos fellépési lehetőség. Egy nyilvános koncert mindig óriási lökést ad a zenészeknek, nem mellesleg újabb kapuk nyílhatnak meg ilyen alkalmakkor.
Kadi: Sokat köszönhetünk az Aba-Novák Agóra Kulturális Központnak, a városi rendezvényeken szinte minden nyáron adhattunk egy-egy koncertet a Hild téren. Én is azt gondolom, hogy a koncert jelenti a zenélés jutalmát, ezért abból soha nem elég. Ám jelenleg nem vagyunk teljesen színpadképesek, épp tagcseréket bonyolítunk és ez itt a reklám helye: keresünk egy stabil billentyűst és mellém egy ritmusgitárost. De tényleg.

Ennyire nehéz zenésztársakat találni?
Kadi: Folyamatosan bújom az apróhirdetéseket, de nem nagyon találok 1-2 évnél frissebb bejegyzéseket. Nem tudom, hogy hova lettek a fiatal zenészek a térségből. Talán elköltöztek, vagy elkoptak.
Kalmár Ádi: Az is lehet, hogy egyszerűen nem mernek kilépni a négy fal közül és ezért nem találjuk őket. Egyedül zenélni egészen más mint egy zenekarral, persze valamilyen szinten nehezebb is. De mi mindig segítünk az új tagjainknak beilleszkedni, tapasztalatból mondom, mivel velem is így történt.
Kadi: Ádi egy éve csatlakozott hozzánk, róla tudni kell hogy nem kispályás dobos, bár stadionos koncertje még neki sem volt, haha. Ám kétszer is fellépett a Boney M. társaságában.
Ádi: ..sőt pár éve Franciaországban egy középkori templomban is felléptem 500-600 fős közönség előtt.
Vannak komolyabb, reális terveitek a zenéléssel? Szinte mindenki a csúcsra akar törni, ez bennetek is megvan?
Ádi: Határozottan igen. Az egész zenélés hobbiként indult, de most már korban is ott járunk és zenei tapasztalatunk is van annyi, hogy szeretnénk ebben kiteljesedni és minél többet adni a színpadon, kisebb-nagyobb koncerteken, fesztiválokon.
Kadi: A realitások talaján maradva nehéz egész stadionokat megtöltő koncertekről ábrándozni. Mindannyian dolgozunk, nem teljes munkaidőben muzsikálunk, így időnk és energiánk is véges, elsőként inkább csak regionális szinten szeretnénk befutni. Utána majd gondolkodhatunk, hogy melyik stadiont célozzuk meg és milyen show-műsort rittyentsünk, hogy ne csak 5 darab zsákként álljunk az emelvényen.
Itt az Alföldön kicsit életidegennek tűnik a reggae zene, honnan merítetek?
Dávid: Hárman írunk háromféle szöveget, muszáj összehangolnunk a sorokat és a hangulatot. Nem szerencsés, ha Eszti a piros bicikliről énekel, én pedig a sárga rózsáról szövegelek. Én személy szerint csak olyan dolgokról írok, amit megéltem, amit ismerek. Hiába beszélnék csillivilli luxusjárgányokról, ha nekem még autóm sincs. Eszembe is jutott egy idevágó részlet: „Azt látom, hogy a szemfényvesztés elveszi az eszeteket, mint egy átverés.”
Ádi: Ez egy családbarát zenekar, nem használunk trágár szavakat és tartózkodunk a politikától. Fő vezérelvünk a jin és jang, a zenénkkel próbálunk egyensúlyt teremteni a hallgatóinkban.
Czapkó Dorottya




