Megint drágult a kenyér, vajon hol lesz a vége ennek?
Biztosan mindenki tapasztalja, hogy „észrevétlenül” szöknek fel az élelmiszerárak. Különösen igaz ez a kenyérre és a péksüteményekre. Pár hete az egyik népszerű szolnoki pékségben 80 forint volt a sokak által kedvelt, régi időket idéző kifli darabja, ma már 100 forintot kérnek érte. Ahogyan a benzin ára elérte a lélektani 500 forintos határt, úgy a kenyéré is: egy kiló fehér kenyér már több mint 400 (!!!) forintba kerül. Az ok a lisztnél keresendő: drasztikus áremelkedési folyamat kezdődött a tőzsdén kereskedett élelmiszerek piacán, így a búza, kukorica árában is. A covid és az energiaválság csak tetézi a problémát. A sütőipari alapanyagok önmagukban is jelentősen drágultak: a KSH szerint szeptemberben az előző év azonos időszakához képest például az étolaj fogyasztói ára 32,6, a margariné 15,4 százalékkal emelkedett. A sütőipar ugyan más beszerzési árakat kap ezekre, azonban a javarészben importált vajét például a forint–euró-árfolyam alakulása, gyengülése is erősen befolyásolja. (Nemrégiben volt féléves mélyponton, 365 forinton is az euró árfolyama.) De drágult az elmúlt időszakban az élesztő, a só, a cukor, emellett a töltelékek – mint a dió vagy a mák – és az egyéb, szintén jórészt importált adalékanyagok ára is növekedett.
A malmok januárban további 40 százalékkal emelhetik a liszt átadási árát. Ezt a szakemberek kicsit túlzónak tartják, de abban biztosak, hogy a lisztből készült végtermékek árában két számjegyű drágulás várható jövő év elején. Vagyis még messze nincs vége a folyamatos áremelésnek. A súlyos élelmiszeripari áremelkedés világszinten jelentkező probléma.
A kenyér árát vajon lehet maximalizálni? Vagy csak a benzinét?
Szentkúti Sándor
