Kedves gyerekek, drága tanárok, egybegyűltek, érdeklődők, elérkezett hát a várva várt szeptember 1., indul a tanév. Hogy nem lesz átlagos tanév, az egészen biztos: a magyar közoktatási rendszer számos sebből vérzik, és az eddigi felelős, a felszámolt EMMI helyett a Pintér Sándor-féle Belügyminisztérium hatáskörébe utalt oktatásügy olyan gondokkal néz szembe, mint a növekvő terheléssel párosuló, lehetetlenül alacsony tanári fizetések, az óvodák és az iskolák működését veszélyeztető, az egekbe emelkedő rezsiköltségek, nem beszélve a rendszert sújtó szakmai, elméleti és metodológiai problémákról.
Arról már szerencsére nem kell vitázni, hogy a tanárok keveset keresnek – maga a kormány is elismeri, hogy nem keresnek eleget. A legutóbbi kormányközeli Tranzit fesztiválon Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra is ígéretet tett, hogy a 147 ezer pedagógus átlagbére 2027-re bruttó 800 ezer forintra emelkedik, feltéve, ha addigra a kormány képes lesz teljesíteni azokat a jogállamisági feltételeket, amelyekhez az unió a támogatást köti.
Igaz az is, hogy a pedagógusok fizetésemelését nem csak EU-s pénzből lehetne megoldani. „A pedagógusok bérrendezése részben a Vodafone felvásárlására szánt pénzből is kijönne – nyilatkozta a Qubitnek Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. – 1400 milliárd forint a kumulált összeg, amit hozzá kéne tenni 2027-ig a megemelt pedagógusbérekhez. Ebből most 700 milliárdot elköltenek a Vodafone-ra, pedig, ha azt a pedagógusbérekre költenék, már a fele meg is lenne”. A korábban sokat hangoztatott érv, miszerint az oktatás a legmegtérülőbb befektetés, a Vodafone felvásárlásának a fényében váratlanul költséggé transzformálódott, tudtuk meg Gulyás Gergelytől, aki a 24.hu kérdésére magyarázta el, hogy a Vodafone felvásárlása üzlet, ami pénzt hoz, az oktatásra többet fordítani viszont költség, ami pénzt visz, így felesleges arra bazírozni, hogy a vodafone-os pénzből tanári béreket fognak rendezni.
Arra a kérdésre, hogy hihető-e, hogy valóban ilyen mértékű emelésre lehet számítani 2027-ig, Totyik azt mondta, hogy ha lesz is ebből valami, akkor azt a kormány a rendszer nagyon komoly átalakításához köti majd. Ugyanúgy, mint 2013-ban, amikor a pedagógus életpályamodellt bevezették: akkor is volt egy komolyabb béremelés, a túlórapénzeket viszont eltörölték. „Biztos vagyok benne, hogy komoly ára lesz az emelésnek, mert ez a kormány még soha semmit nem adott ingyen.”
Már 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból
„Néhány hónapon belül a most 16 ezerre rúgó pedagógushiány még nőhet is a folyamatos felmondások miatt. Két hullámot tapasztalunk: egyrészt van az úgynevezett Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíj lehetősége, amikor 40 év után a nők korkedvezménnyel nyugdíjba mehetnek, és utána eszük ágában sincs visszajönni tanítani (azt viszont látjuk, hogy a 70 éves kollegák jönnek vissza), másrészt a frissen pályára lépőknek csak a fele teszi le azt a minősítési vizsgát, amit két éven belül kéne megcsinálniuk, szóval a fiatalok sem maradnak a pályán” – mondta Totyik.
Az informatikát és a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok hiánya mellett most már sok helyen nincs óvodapedagógus, de magyar irodalom és történelem szakos tanárokból is hiány van.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az oktatási kérdések iránt érdeklődő szülők által létrehozott Szülői Hang Facebook-csoport Pedagógushiány: szülői útmutató 12 pontban címmel már tájékoztatót is készített arról, hogy miként lehet átvészelni az egyre válságosabb tanárhiányt. A 12 pontban ilyenek olvashatók, mint, „Építsünk aktív szülői közösségeket!”; „Forduljunk személyesen a kormánypárti országgyűlési képviselőkhöz!”; „Engedjük el a pedagógushiány következtében nem reális elvárásokat gyermekünk felé!”; „Támogassuk a pedagógusok tiltakozását!”; „Tegyünk panaszt az intézményvezetőnél és a fenntartónál!”; „Adjunk nyilvánosságot a problémának!”; „Teremtsünk szorosabb kapcsolatot a pedagógusok és a szülők között!” vagy „Gondolkodjunk, keressük meg a problémák gyökerét, és gyakoroljuk a szolidaritást!”.
A tanárok addig fognak tiltakozni, amíg a döntéshozók nem kezdenek valamit az oktatási válsághelyzettel
Azt már most tudni lehet, hogy ma, szeptember 1-én a budapesti Vörösmarty Gimnázium tanárainak többsége a polgári engedetlenség mellett döntött, ezért a budapesti Rákóczi téren fognak beszélni – derül ki az Eduline-hoz eljuttatott tájékoztatójukból. Szeptember 2-án péntek délután 4 órára pedig „Évnyitó – Az oktatás nemzeti ügy” címmel hirdetett tüntetést a Szent István térre a Diákok a Tanárokért civil szerveződés, ami a 444 cikke szerint a semmiből vált az oktatásügy aktív szószólójává. A Facebookon eddig közel 23 ezren jelezték részvételüket a tüntetésen, amelynek szervezői négy pontban határozták meg követeléseiket: megoldás a tanárhiányra, tanítható és tanulható mennyiségű és minőségű tananyag, élhetőbb körülmények az iskolákban és figyelem az oktatásra.
Szeptember 5-től várhatóan több intézményben is munkabeszüntetést szerveznek, a Tanítanék mozgalom Emeljük a tétet – Polgári engedetlenség az oktatásért címmel hirdet aznaptól polgári engedetlenségi mozgalmat. Ahogy a Facebook esemény alatt írják: „pedagógusként nincs más lehetőségünk az érdekérvényesítésre, újra be kell vetnünk a munkabeszüntetés, a polgári engedetlenség eszközét. Addig fogunk tiltakozni, amíg a döntéshozók nem hajlandók végre érdemben foglalkozni az oktatási válsághelyzettel. Nem hátrálunk, amíg a kormány nem emeli a diplomás átlagbér szintjére az oktatásban dolgozók bérét, illetve nem adja vissza a tanárok sztrájkjogát.”
Jöhet a fatüzelés, a szombati iskola, zárnak a tornacsarnokok és az uszodák
Míg a tanárok anyagi helyzete már önmagában is komolyan fenyegeti az oktatás működését, nem beszélve az ebből következő minőségromlásról, a fűtési szezon kezdetével bekövetkezhet a rezsiválság, amiről ma még nehéz elképzelni, hogy milyen hatással lesz az iskolák működésére. A fatüzelésre való át- vagy visszaállástól a 20 fokosra csavart radiátorokon át az őszi szombati tanórákig sok lehetőség szóba került a nyáron, de arról még semmit nem tudni, hogy ez miként érinti majd az iskolai délutáni különórákat, a szakköröket, a sportfoglalkozásokat vagy akár magát a délutáni napközit.
A rezsiárak mellett a menzaárak is elszállnak
A rezsi mellett az elszálló élelmiszerárak miatt a menzaárak is bizonyára növekedni fognak: egy friss hír szerint körülbelül 30 százalékos áremelkedést tapasztalhatnak a szülők a menzacsekkeken, arról viszont egyelőre nem tudni, hogy ez miként érinti majd az ingyenesen étkezőket. Ma több okból is kaphat egy gyerek ingyenes étkezést: akkor, ha családjában az egy főre eső havi jövedelem idén nem haladja meg a 172 900 forintot, illetve ha három vagy több gyereket, vagy tartósan beteg gyereket nevelnek a családjában.
qubit.hu /
