Hétfőn megjelent egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amely a vészhelyzetre hivatkozva 10 évnél is hosszabb ideig teszi lehetővé a közfoglalkoztatást. De mit jelent ez pontosan, és vajon mi szükség volt a módosításra?
Molnár György, a Közgazdaság- és Regionális Tudomány Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének szakértője arról beszélt a 444-nek, hogy
eddig a 2011-es közfoglalkoztatási törvény szerint összesen legfeljebb 10 évig lehetett valaki közfoglalkoztatotti jogviszonyban, ezután viszont nem. A rendelettel viszont most lehetővé teszik, hogy a vészhelyzet ideje alatt valaki akár 10 évnél tovább maradjon közmunkás.„Ez a tíz éves limit eddig komoly problémát jelentett, ugyanis nagyon sokan most kezdik el kitölteni, de különösen a hátrányos helyzetű régiókban beszorulnak a közmunkaprogramba, mert nincs lehetőségük a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni” – magyarázza a szakértő.
Egy ideális világban a munkavállalónak nincs szüksége arra, hogy 10 évig közfoglalkoztatott maradjon, mert a cél az, hogy egy idő után ki tudjon lépni a nyílt munkaerőpiacra. Csakhogy a gyakorlatban ez legtöbbször nem sikerül.
„Az új kormányrendelet tulajdonképpen egy beismerése annak, hogy van egy társadalmi réteg, akiknek az egyetlen lehetséges foglalkoztatási forma a közmunka. A kormány nem találta ki, hogy mi legyen azokkal, akik 10 év után se tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, ezért a vészhelyzetre hivatkozva időt adnak maguknak” – magyarázza Molnár György.
A szakértő szerint viszont a vészhelyzet utánra muszáj lesz valamilyen megoldást találni a problémára. Molnár György szerint alapvetően két hosszú távú megoldásban lehet gondolkodni. Az egyik az, hogy a most meghozott rendeletet nem törlik el a vészhelyzet megszűnésével, tehát véglegesítik az időkorlát megszűnését.
A másik megoldás az lehetne, hogy egyáltalán megvizsgálják, hogy mi miatt nem sikerül a közfoglalkoztatottak visszaintegrálása. Hogy az-e az ok, hogy a hátrányos helyzetű régiókban nincs más munkalehetőség, vagy komplexebb rehabilitációra van szüksége azoknak, akik benne ragadtak a közmunkában. Molnár György elmondása szerint az utóbbira nézve voltak pilot programok, de ezeket korán megszüntették, pedig a szakértő szerint értek el vele sikereket.
Jelenleg is működő civil példaként említi a Kiútprogramot, amely a közfoglalkoztatottak munkapiaci integrációját segíti. Itt az a tapasztalat, hogy sokszor csak egy interjúra való felkészítésen múlik, hogy valaki el tud-e helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Például könnyen lehet, hogy egy állásinterjút megkérdezik, hogy milyen ambíciói vannak a munkakeresőnek, aki viszont nem ismeri ezt a szót, ezért nem tud a kérdésre válaszolni, a munkáltató pedig leírja őt magában.
Molnár György szerint nagyon hiányzik ez a típusú, támogató hozzáállás, pedig ezzel a közmunkába beszorult emberek egy részét ki lehetne emelni. A maradéknak meg 10 évnél is hosszabb időre kellene engedélyezni, hogy közfoglalkoztatott maradhasson és ne váljon munkanélkülivé.
444.hu
