Révbe ért a James Webb űrteleszkóp, amely nyárra már teljesen bevetésre kész lesz és a műszereit magyar kutatók is használhatják majd.
Teljesen kinyitották a James Webb űrteleszkóp főtükrét, és az eszköz hamarosan készen áll az univerzum titkainak feltárására – közölte az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal (NASA) szombaton a Twitteren.
Jelenleg azon dolgoznak, hogy helyhez rögzítsék a tükröt, amelyet a kutatók az eszköz aranyszemének neveznek. Ez a legnagyobb és legérzékenyebb tükör, amely valaha kikerült a világűrbe. A tükör berilliumból készült, amely könnyű, tartós, hidegálló, ritka fém. A főtükör 18 részének mindegyikét ultravékony aranyréteggel fedték, amely remekül visszaveri az infravörös fényt. A hatszögletű, dohányzóasztal méretű részeket a következő napokban, hetekben állítják be. „Az ünneplés előtt még van néhány dolgunk” – írta a NASA, a teleszkóp ugyanis csak az utolsó rögzítést követően lesz kész a bevetésre.
A NASA második igazgatójáról elnevezett teleszkóp olyan nagy, hogy szétnyitva nem fért volna el az Ariane-5 hordozórakétán, ezért 6,5 méter átmérőjű főtükrét és különösen terjedelmes – 21×14 méteres – hővédő pajzsát össze kellett hajtogatni a felbocsátás előtt. A név körül egyébként korábban felmerültek viták a névadó elleni homofób vádak miatt, végül azonban nem keresztelték át az eszközt.
A 10 milliárd dolláros teleszkóp rendkívül összetett műszaki berendezés, amelyet az Egyesült Államokban építettek a NASA irányításával és amely az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi, 13 milliárd évvel ezelőtti – néhány százmillió évvel az ősrobbanás utáni – korszakát fogja feltárni. A NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat. A James Webb a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket.
Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el, a remények szerint információkkal szolgál az első csillagok és galaxisok kialakulásáról.
A teleszkóp műszereivel magyar csillagászok is végezhetnek majd méréseket. Az űrtávcső értékes kutatási idejére a világ csillagászai pályázatok útján szerezhetnek jogosultságot. A Webb két héten belül érheti el úti célját, és ha minden jól megy, idén nyáron már elkezdhetik vele a kutatásokat.
MTI / Fotó: https://twitter.com/SpaceTelescope/status/1479825359336087555/photo/1 / hvg.hu
