A COP26, azaz a 26. -ik alkalommal Glasgow -ban megrendezett ENSZ- klímacsúcs egyik fő megállapodása szerint a nagyhatalmak 2030 -ra befejeznék az erdők kivágását és az eddig okozott károkat is a visszájára fordítanák új erdők telepítésével. A megállapodáshoz a világ több mint 100 vezetője csatlakozott.
Az egyezségben résztvevő országok többek között megtaláljuk Oroszországot, Brazíliát, Kínát, Kanadát az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot is. Ez azért nagyon fontos mert a megállapodást támogató országokban található a világ erdeinek mintegy 85% -a.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke Boris Johnson az idei klímacsúcson ennek kapcsán elmondta, hogy meg kell állítanunk erdőink kétségbeejtő elvesztését és az emberiségnek a természet meghódítása helyett annak felügyeletére kell koncentrálnia. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke Joe Biden pedig magabiztos abban a kérdésben, hogy ez sikerülni is fog. Szerinte csak el kell határozni önmagukat és azt tenni, amit helyesnek gondolnak.
A szakértők örülnek az eredménynek, azonban arra figyelmeztetnek, hogy New York-ban a 2014 -es konferencián is volt egy hasonló megállapodás a felek között de annak nem nagyon sikerült lelassítania az erdők kivágását, sőt még gyorsult is a folyamat, ami egy hatalmas probléma, hiszen ez is nagy mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz.
A napokban kötött megállapodás közel 20 milliárd dolláros állami és magán forrást tartalmaz, aminek egy részét a fejlődő országok erdő helyreállítására szánnak, éa arra hogy segítsék őket az erdőtüzek megelőzésében, illetve az őslakosok támogatásában is. További létrehoztak egy 1.5 milliárd dolláros alapot a világ második legnagyobb trópusi esőerdőjének védelmére a Kongó- medencében.
Az országok mellett több mint 30 nagyobb pénzügyi cég is csatlakozott a megállapodáshoz, mint például az Aviva vagy a Schroders. Ők azt ígérték meg, hogy nem fognak befektetni olyan üzletekbe, amik az erdőirtásokkal összefüggésbe hozhatóak.
A megállapodásnak, azonban több kihívással is szembe kell néznie:
- Van, hogy konfliktusok adódnak adakozó és fogadó fél között. Norvégia 2019 -ben például félbeszakította az Amazonas esőerdő támogatását mert viták adódtak a brazil elnökkel.
- Nehéz kérdés az is, hogy hogyan lehet ténylegesen felügyelni arra, hogy az országok ténylegesen vigyáznak-e az erdeikre, anélkül, hogy műholdakkal kelljen figyelni az adott országot és ezzel esetleg megsérteni a szuverenitását.
- Továbbá az is kérdéses még, hogy hogyan fogják a kapcsolatot, az erdőirtás és a fejlett országokban árult fogyasztói javak között megszüntetni.
Egy korábbi cikkünk a témában ITT található.
Pataki Gergő
Forrás: BBC
