Rácz András a pénteki eseményen kifejtette: a társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra, a barlangok világának vagy éppen, mint itt a Bivalyrezervátumban is, az őshonos magyar haszonállatok megtekintésére keresik a lehetőségeket. Ennek a társadalmi igénynek megfelelően szabjuk át a bemutatási infrastruktúra hálózatot, az ökoturisztikai kínálatunkat – tette hozzá.
Az államtitkár a közlemény szerint elmondta, a fejlesztésekkel a magyarországi nemzeti parki igazgatóságok munkatársainak száma a 2010-es létszámhoz képest megduplázódott, költségvetésük négyszeresére nőtt. „Fontos feladatunkká vált a génmegőrzés, mely olyan állami feladat, melyet szintén a nemzeti parkok végeznek. Az őshonos haszonállat állományunk 45 százalékkal nőtt az elmúlt években a nemzeti parkoknál” – mondta. Rácz András arról is beszélt, a rezervátumban található Magyarország legnagyobb számú bivalycsordája. A magyar genetikájú bivalyok majdnem kipusztultak hazánkban az 1990-es évek elején, de az itt található utolsó gulyát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jogelődje vásárolta meg és mentette meg a kipusztulástól. Napjainkban hazánk tíz nemzeti parkjában 2100 egyed él ebből a fajtából. Az államtitkár úgy fogalmazott, a megújult kilátó is azt a célt szolgálja, hogy a látogatók betekintést nyerhessenek ezen állatok hétköznapjaiba – áll a közleményben.
Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója ismertette, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a föld mélyétől a csillagos égig kínál programokat a látogatók számára, kiemelve ezek közül a Bivalyrezervátumot, a Lóczy-barlangot vagy a bakonyi Pannon Csillagdát – írta az AM.
MTI
